"...olyan volt a táj, mintha a természet hatalmas
piapartira invitálta volna a mérsékelt égövi, szubtrópusi és trópusi növények
fantasztikus keverékét. A pálmák csapzott fejükkel, ernyedten támasztották a
pultot, mint megannyi hivatásos kocsmatöltelék; a tüskés bokrok ittasan
akaszkodtak össze; egymás mellett foglaltak helyet jól öltözött virágok és
borotválatlan kaktuszok; és mindenütt a palo borracho, a "részeg
bot", püffedt sörhasával, dülöngélve. A virágos tömegben pedig tirannuszok
sürgölődtek, megannyi takaros, aprócska pincér, makulátlan hófehér ingmellben;
a helybéliek flor blanca, vagyis fehér virág néven emlegetik ezt a madarat."
Gerald Durrell még a világsikert meghozó Családom és egyéb állatfajták sorozat
megírása előtt, 1954-ben járt Dél-Amerikában: ritka, kiveszőfélben levő
állatfajtákat kutatott, és igyekezett minél többet eljuttatni angliai
állatkertekbe. A részeg erdő, ennek a gyűjtőútnak mulattató története már
teljes fegyverzetében mutatja be a népszerű természettudós-írót - az argentínai
és paraguayi őserdőben átélt kalandjai feleségével, Jacquie-vel, és a remekül
egyénített egzotikus állatokkal szórakoztatva vezetnek rá a természet értő
szeretetére, és annak a mind fontosabb ténynek a felismerésére, hogy az ember
csak az élővilágban élhet meg, és ezt a világot szeretnie, kímélnie kell. A
kötetet ezúttal is Gerald Durrell legjobb magyar "társszerzőjének",
Réber Lászlónak szellemes rajzai illusztrálják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése