2014. február 23.

Magyar szombat a Hisingeni Könyvtárban Göteborgban 2014. március 15-én

Szeretettel várunk március 15-én a Hisingeni Könyvtárba (Wieselgrensgatan 11, Göteborg), ahol új magyar könyvek közül válogathatsz.

Program
11.30 Meseolvasás
12.00 Könyvbemutató
2013-ban a könyvtárakba került 100 új magyar könyv bemutatása        
12.30 Felolvasó délután
A Göteborgi Magyar Könyvklub tagjai magyar szerzők verseiből, novelláiból olvasnak fel.

A szünetben sütit, üdítőt, kávét szolgálunk fel.

2014. február 22.

A nő tizenhét árnyalata - novellák, versek arról, hogy nem a gyengébb nem a gyengébb - hangoskönyv

"Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire nő volt az, aki belépett.”
Karinthy Frigyes

Kölcsönözd itt!

Tartalom:
1. Örkény István: Ki látta? – Mácsai Pál előadásában
2. Márai Sándor: Ruhagondok – Bozó Andrea előadásában
3. Karinthy Frigyes: Két nő beszélget – Rudolf Péter előadásában
4. Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet – Hegedűs D. Géza előadásában
5. Efrájim Kishon: Szőkék előnyben – Vallai Péter előadásában
6. Shakespeare: 75. szonett: Az vagy nekem... – Mácsai Pál előadásában
7. Schäffer Erzsébet: Négy fohász – Schäffer Erzsébet előadásában
8. Radnóti Miklós: Tétova óda – Kaszás Attila előadásában
9. Mark Twain: Ádám és Éva naplója (részlet) – Igó Éva és Rátóti Zoltán előadásában
10. Villon: Ballada a szép fegyvermesterné vénségéről – Mácsai Pál előadásában
11. Karinthy Frigyes: Tizennyolc évének üde bájával – Rudolf Péter előadásában
12. Baudelaire: Mindenestül – Gálffi László előadásában
13. Mikszáth Kálmán: A romlott férfiak országa – Sinkó László előadásában
14. Karinthy Frigyes: Pitypang – Fenyő Iván előadásában
15. Karinthy Frigyes: Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús – Rudolf Péter előadásában
16. Márai Sándor: Hedvig – Lukács Sándor előadásában

17. Bereményi Géza – Hrutka Róbert: Apám lánya – Für Anikó előadásában

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Kosztolányi Dezső legszebb versei - hangoskönyv


Kosztolányi legszebb verseit válogatta e régóta tervezett hangoskönyvünkre Máté Gábor, a neves színművész, aki az ország számos színpadán fellépett már saját Kosztolányi-estjével.

Rejtő Jenő: Az ellopott futár - hangoskönyv


A Marseille-i kikötőnegyed kérges kezű és szívű lakói közé egy napon magányos kamaszlány érkezik. Prücsök bebörtönzött édesapja perének újrafelvételét szeretné elérni Marseille és Észak-Afrika teljhatalmú uránál, Mervin kormánybiztosnál. Babette anyó, Ész Lajos, Kirúg Hümér, Rita Kamélia és társaik pártfogásával a "nemzetközi kémnő" tornádóként forgatja fel a gyarmati felsővezetés jónéhány tagjának életét - egészen a boldog végkifejletig.

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány - hangoskönyv


Rejtő-sorozatunk második részében Piszkos Fred visszatér. Ez alkalommal a háttérből irányítja az eseményeket, s egyengeti egy hazájába visszatérő ifjú trónörökös, valamint a kikötők jólelkű vagánya, Fülig Jimmy kalandos útját Port Szaidtól Szingapúron át a Boldogság Szigetek fővárosáig.

Émile Ajar: Előttem az élet - hangoskönyv


A regény főhőse egy arab kisfiú, Momo, aki a társadalom perifériájára szorult négerek, arabok, zsidók mozgalmas, de nélkülözésekkel teli életét éli. Szüleit nem ismeri, egy idős zsidó asszony, Rosa mama neveli, aki a hasonló sorsú gyerekek ellátásából tartja fenn magát. Momo hamar önállósághoz szokik e furcsa környezetben, s úgy segít magán, ahogy tud: lop, csal, vagányokkal és prostituáltakkal barátkozik, de Rosa mamához gyengéd szeretet fűzi. Hogy e nyomorgó, önmagának is hazudó, társadalmon kívüli réteg összetartása milyen erős, az Rosa mama életének utolsó hónapjaiban derül ki. Mindenki összefog, hogy a beteg öregasszony életének utolsó napjait széppé tegyék. Az igazi áldozatot Momo hozza: elkíséri Rosa mamát titkos pincéjébe, hogy az asszony ott fejezhesse be életét.

Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam - hangoskönyv

"És a valósággá vált hihetetlen nem hagyott el engem, én hittem a hihetetlenben, a meglepő meglepetésben, a döbbenetben, ez volt a vezérlő csillagom..." - elmélkedik a regény hőse, aki kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd a háború és a kommunista hatalomátvétel után vagyonát vesztve, magányos útkaparóként ismeri fel az élet halálosan keserű örömét. "Jól figyeljenek arra, amit mondok" - figyelmeztet bennünket újra és újra Hrabal; és mi figyelünk hökkenten, ámuldozva - ilyen történeteket nem tud más, csak ő, az örök csibész, a legszürrealistább realista, akinek szemében megszépül minden: mint a széttárt lábú szállodai örömlány virágokkal felcicomázott szőrdombocskája, olyan szépségesen tárulkozik ki előtte minden egyes megismételhetetlen sorsú ember. S ebben a hihetetlenül tobzódó szépségben és derűben mégis benne van a kor minden rettenete is: a nácizmusé, amely a tiszta, új német embertípus helyett borzalmas idiótát szül, és a kommunizmusé, amely a könyv lapjain fergeteges bohózatként jelenik meg.

Hrabal 1971-ben, tizennyolc nap alatt írta ezt a regényét, amelynek minden mondatából árad az a fajta szellemi, politikai és - korántsem mellékesen - erotikai szabadság, amely az akkori hatalom számára "természetesen" tűrhetetlen volt - a modern közép-európai irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása így csak 1989-ben jelenhetett meg legálisan az író hazájában.


Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - hangoskönyv


A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította feleségét, örökre tönkretette életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Az 1942-ben íródott regény Márai legnagyobb irodalmi sikerét hozta meg. Egy tragikus szerelmi háromszög feltárulásának éjszakáján kiderül az igazság erkölcsről, becsületről, szerelemről. Mire a gyertyák csonkig égnek, a hallgató is tisztábbnak, erkölcsösebbnek érezheti magát.

Márai Sándor: Eszter hagyatéka - hangoskönyv

„Az élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt… mit várhatok még?”
Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti.
A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül „elrabolni”, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá.

Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket…

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai - hangoskönyv


Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.

Schäffer Erzsébet: A hintalovak nappal alszanak - hangoskönyv


Schäffer Erzsébet újságíró, a Nők Lapja kivételes hangú szerzője. A lap hasábjain egyéni hangú műfajt teremtett, amely ötvözi a tárcaírás, a riport és a novella hagyományait. Interjúi különleges beszélgetések. Lázár Ervin írta róla: „Olyan erővel árad belőle a bizalom, hogy szabaddá teszi az embert.” A Nők Lapja című hetilap olvasói egészen biztosan ismerik Schäffer Erzsébet írásait, amelyek az Útközben című rovatban jelennek meg. A kötet szerzője a rovat mottójául - ez a mostani kötet ajánló sora is - Simone Weil gyönyörű gondolatát választotta: "Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk". A rövid írások arról vallanak, hogy szerzőjük nyított szemmel jár a világban, és ha tekintete rátéved akár egy tárgyra, akár egy pillanat fölvételben rögzült élethelyzetre, azt különös, filozofikus gondolatfutamok révén kapcsolja egymásba. Ezekben a kis történetekben semmi rendkívüli nem esik meg, legföljebb csak a nyeglén rágógumizó kamasz nem adja át helyét a fáradt tekintetű idős embernek, legföljebb egy gyerek iskola után tétován tévelyeg a körúton, netán egy szakadt ruhájú kisfiú, nyomorék koldusnak álcázza magát. Egyszóval nem világrengető események az írások témái, hétköznapi, akár velünk is megeshető eset valamennyi. Az Élet legszebb nyara; a Két gerezd mandarin; a Két csaló a körúton; a Biciklin; a Fejtett bab; a Báli szezon és a többi történet éppen emberközpontúságukkal ejtik rabul az olvasót. A szerző ugyanis tudja a titkot, ismeri az utat, amely "lélektől lélekig" vezet, és ha az olvasó követi őt ezen az úton, igazi - maradandó élményben lesz része.

Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta - hangoskönyv


"Fancsikóékat először 1951-ben találtam ki - szól a kötet bevezetője ("egy Előszó maskarájában"). "Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta. A három szó, mint három üveggolyó, elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban." Esterházy 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek ebbe az "írások egy darab madzagra fűzve" alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két "elválaszthatatlan jó barátja", Fancsikó és Pinta főszerepeltetésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézségének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyességet.

Oscar Wilde: A boldog herceg. A csalogány és a rózsa - hangoskönyv


Új hangoskönyv-sorozatunk első lemezén Oscar Wilde két, talán legismertebb meséjét nyújtjuk át Lengyel Balázs fordításában. - Beborítottak arannyal - mondta a herceg -, fejtsd le rólam levelenként és add át szegényeimnek; az élők azt képzelik, hogy az arany boldogságot hoz rájuk. A fecske lecsipegette hát az arany levélkéket, egyiket a másik után, míg a boldog herceg tetőtől talpig kopott nem lett és szürke.

Vass Albert: Elvásik a veres csillag - hangoskönyv


A romániai bolsevik uralom kialakításának első éveit ábrázolja ez a sok helyütt gyilkos öniróniával és szatírával megtűzdelt regény. 
A Tizenhárom almafában már megismert Tánczos Csuda Mózsi családjának élettörténete folytatódik. A történelmi kilátástalanság és a székely nép életerejének leleményessége küzd meg egymással.

Wass Albert: A funtineli boszorkány - hangoskönyv


Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

Világszép Nádszál kisasszony - hangoskönyv

„Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán, ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat…” Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, az a királyfi, aki az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már.

Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának. K. Lukáts Kató illusztrációi finomságukkal, bájukkal alátámasztják a népi szövegek elragadó naivitását.

Nógrádi Gábor: Segítség, ember! - hangoskönyv


Vajon mit gondolnak az állatok rólunk? Vajon mit mondanának nekünk, ha emberi nyelven megszólalhatnának? Ezt megtudhatjátok ebből a hangoskönyvből. Mert az ember és állat barátsága csak akkor szép és igazi, ha az ember az állat nyelvén is megtanul gondolkodni és cselekedni.

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió. Emese almája - hangoskönyv


Csillagszedő Márió, versek gyerekhangra, tudhatjuk meg az alcímből. A verselő kislánynak kifejezetten határozott és nagyon is találó véleménye van szüleiről, a szomszéd kisfiúról, a világról. 
Az Emese almája nem más, mint a Csillagszedő Márió párja – egy kisfiú frappáns megjegyzései által szórakozhatunk a gyerekszáj telitalálatain.

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen - hangoskönyv


"Fürödni hát, vagy nem fürödni? 
Az itt a kérdés gyerekek. 
Nagyobb kérdés ez, mint a többi, 
Ez ad mesémnek keretet." 

Varró Dániel meséjét Mácsai Pál olvassa fel.

Szabó Magda: Abigél - hangoskönyv


Ginát, a regény hősnőjét 1943-ban apja beadja a híres árkodi intézetbe. A rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik a kis ötödikest. Ám megtud valamit, ami mégis maradásra bírja és önként vállalja a rabságot… 
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló, korsós lányt formázó szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - hangoskönyv


A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.

Petőfi Sándor: János vitéz - hangoskönyv


Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: " A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma."