2012. szeptember 22.

A Göteborgi Könyvvásár magyar pavilonjának a programja



A Göteborgi Könyvvásár magyar programja


Helyszín: Svenska Mässan. Bok-och Biblioteksmässa i Göteborg, 2012.
A magyar pavilon száma: C01:19

Szept. 27. csütörtök F-csarnok, vitaszínpad.
16.00-16.45
Szólásszabadság és médiatörvény Magyarországon
Vitaindító előadás: Kovács Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A beszélgetés résztvevői: Kovács Zoltán, Cecilia Wikström, a svéd Liberális Néppárt EU parlamenti képviselője, Mats Johansson, az Európatanács tagja, a Moderaterna párt parlamenti képviselője. A vitát/beszélgetést Gabriel Byström, a Göteborgs Posten c. napilap kulturális rovatának vezetője moderálja.

Szept. 29. szombat Svenska Mässan; Gothia Towers, konferenciaközpont, 2. em. R22. 
13.00-13.45
Beszélgetés három mai magyar íróval, költővel
Fehér Béla, Szentmártoni János és Szécsi Noémi bemutatkozása.
Moderátor: Maria Larsson, kiadóvezető, műfordító, könyvtáros. 

14.00-14.45
Találkozás Tomas Tranströmer magyar fordítójával Jávorszky Béla svéd műfordításairól beszél/beszélget.
A beszélgetést Lipcsey Andersson Emőke, műfordító vezeti.


15.00-15.45
Beszélgetés Esterházy Péter műveiről
Svante Weyler, a Weylers kiadó igazgatója és Márky Ildikó, Esterházy fordítója az író műveiről és a fordítás műhelytitkairól beszélgetnek. A beszélgetés a Semmi művészet c. regényből indul ki. 


16.00-17.00
Svéd-magyar kapcsolatok
Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, valamint svéd és magyar kiadók képviselői. Téma: fordítás, könyvkiadás, a svéd és a magyar irodalmi élet kapcsolata, nehézségek, lehetőségek.
Moderátor: Lipcsey Andersson Emőke, író.

Szept.30. Magyar Pavilon, C01:19.
13.00-15.00
Fórum
A skandináv országokban működő magyar kiadók, nyomtatott vagy digitális irodalmi lapok, hálózatok képviselőivel, irodalmárokkal találkozhat a vásáron sétálgató közönség spontán beszélgetések keretében, melyek során ki-ki bemutathatja, népszerűsítheti tevékenységét.

Szept. 27-30-ig pavilon C01:19
Magyarország pavilonnal várja az érdeklődőket.


Katalógus
A Balassi Intézet angol nyelvű, könyvvásárokra szánt katalógusa mellett egy svéd nyelvű katalógust is megjelentet, mely olyan írókra kívánja felhívni a svéd kiadók és a közönség figyelmét, akik Svédországban még nem ismertek.


Könyvek
A kiállított könyvek magyar és svéd kiadóktól, illetve a Sällskap för Ungersk Litteratur egyesület gyűjteményéből származnak.
Szervező: Balassi Intézet 


Információ svéd nyelven a Göteborgi Könyvvásár honlapján:

2012. szeptember 15.

Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox


A 17 éves Jenna Fox felépülőben van egy borzalmas balesetből, amelynek következtében egy éven át kómában feküdt. A balesetet megelőző életéből semmire sem emlékszik. Szülei átadják neki a családi videótárat, s a filmek láttán előtörnek az emlékképek. Csakhogy felmerül benne a kétség: a saját emlékeiről van-e szó? És miért nem hajlandó beszélni vele a balesetről a család egyetlen tagja sem? Jenna kíváncsisága egyre fokozódik, miközben rájön, hogy hazugságok hálójában vergődik. Ki kell derítenie az igazságot, bármi áron...
"Csodálatosan vegyíti a sci-fi, az orvosi témájú thriller és az ifjúsági irodalom hagyományait."
(School Library Journal)
"Rendkívül nagy hatású, elgondolkodtató és megindító – egyszerűen zseniális.”
(Teen Book Review)

Mesélj nekem fákról és virágokról


Ebben a kötetben olyan ismert, és kevésbé ismert mesék találhatóak, mint a Rózsát nevető királykisasszony, vagy A rozmaring királyfi. Ezekben a történetekben ezúttal fák és virágok a főszereplők. Számos népmesén - magyar, cseh, finn - kívül Benedek Elek és Boldizsár Ildikó egy-egy izgalmas történetét is olvashatjuk, ha kinyitjuk ezt a szép könyvet.


Mesélj nekem titkokról és varázslatokról


Ebben a kötetben olyan népszerű klasszikusok mellett, mint az Annuska, olyan kevésbé ismert mesék is helyet kaptak, mint A csuda erejű sár. Benedek Elek, Kriza János, Ottlik Géza meséi mellett magyar, valamint grúz népmesék hősei elevenednek meg a kötet lapjain. Titokzatos és varázslatos olvasmány az egész családnak.


Mesélj nekem csodás szárnyasokról


Ebben a kötetben olyan ismert és kevésbé ismert szárnyasok - nem mindennapi galambok, varjak, vagy épp griffmadár -, és róluk szóló mesék szerepelnek, mint A csókai csóka, vagy a Grimm testvérek ismert története, A hat hattyú vagy a Varjúkirály. Aki pedig kíváncsi, hogy szerez magának Arany László Jankója feleséget, az is megtudhatja a könyvből.

Malter György: Rosszcsont mesék


Egy kis "rosszcsontkodás" mindenkiben benne van. És hogy mi történik, ha éppen egy szófogadatlan kisautóról, egy lusta kis teherautóról, egy hisztis buszról, vagy éppen egy gyáva kis tűzoltóautóról van szó? A hat különálló kedves meséből, amelynek főszereplői egytől-egyig ilyen rosszcsont, de mégis szeretni való járművek, mindez kiderül. Egyet azért elárulhatunk: mint valamennyi igazi mesénél, a végén itt is mindig minden jóra fordul.

Bátky András: Bazsó és Borka - A kedves pincerém


Bazsó és Borka - egy szeretni- és égetnivaló ikerpár.
Hol egymást bosszantják, hol a szüleik idegein táncolnak, és bármibe fogjanak, biztos, hogy előbb-utóbb hatalmas kalamajka lesz a vége. Nyomukban egerek lepik el a lakást, romokban hever a nappali, liszt hull a plafonról. Vajon mi köze ehhez a titokzatos pincerémnek?
Öt humoros, rövid történet Bátky András tollából, Lakatos István rajzaival. Már első önálló olvasásra is ajánljuk!
Vigyázat! Kizárólag szülők nélküli olvasásra! (Úgysem tetszene nekik...)

Alex T. Smith: Claude a cirkuszban


Íme Claude – a nem mindennapi kutya! Claude a parkban sétálgat, ám egyszercsak egy cirkusz porondján találja magát – pontosabban fölötte, egy vékony kötélen táncolva. És ezzel még nincs vége a kalandnak: Bolyhos Zokni urasággal tortát dobálnak egymásra, és meghódítják a közönség szívét!

2012. szeptember 8.

Frei Tamás: A Bankár - Milliárdos lesz, ha Magyarország csődbe megy


Jamaicán a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt.
Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék.
André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg.
A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Nógrádi Gábor: Emike és a háború

Nógrádi Gábor Emikéröl szóló történetei a Librarius.hu honlapon olvashatók. Itt most megosztok egyet.


Nógrádi Gábor: Emike és a háború
Hatkor értem haza, és sehol sem láttam Emikét.
Kicsit meglepett.
Általában mindenütt ott van, ahova nézek: betölti az életünket, a lakást, a világegyetemet stb.
Néha arra gondolok, hogy több példányban létezik.
Vagy a feleségem hatos ikreket hozott a világra, csak titkolja, mert nem akar megrázkódtatást okozni.
– Hol van? – kérdeztem nejemet, aki a nappaliban olvasgatott.
– A szobájában.
– Beteg?
– Nem, csak szenved.
– Mitől?
– Attól, hogy háború lesz.
– Ez most komoly?
A feleségem rám nézett.
– Megtanulhattad volna az elmúlt öt év alatt, hogy ami Emikét foglalkoztatja, az mindig halálosan komoly.
Bementem a gyerek szobájába.
Kislányom az ágyán feküdt, és hüppögött.
Melléültem.
– Mi van, kicsi lányom? – simogattam meg a fejét. – Ki bántott?
– Senki. Csak félek, hogy háború lesz.
– Micsoda?! – játszottam a hitetlen bambát. – Ki mondta ezt a butaságot?
– Ez nem butaság! És Máté mondta.
Elnevettem magam.
– Máté? Fantasztikus! Ő aztán tudja! És honnan vette ezt a bugyutaságot a Máté?
– A tesója mondta neki, aki hatodikos. Háború mindig volt, és mindig lesz. Most tanulták.
Nagy levegőt vettem. Át kellett gondolnom, mit mondjak Emikének, mert egyrészt mélységesen egyetértettem Máté tesójával meg a történelemmel, másrészt semmiképpen sem akartam, hogy Emike féljen.
(Ez a nehéz nevelési helyzet, kezitcsókolom, nem az oroszlánt megtanítani, hogy ne zárja össze a száját, ha beledugjuk a fejünket! Meggyőzni egy gyereket arról, amit mi sem hiszünk…! Például, hogy a spenót a legjobb étel! A folyton ijesztgető Vili bácsi nem hülye! És sohasem lesz háború!)
– Figyelj ide, kicsi lányom! – kezdtem. – Háború nem lesz, mert senki nem akar háborút. Te sem akarsz, én sem akarok, anyu sem akar, tehát nem lesz.
– De lesz! – szipogott Emike. – Mert mások akarnak.
– Kicsoda? – emeltem fel a hangom. – Vili bácsi a szomszédból?
– Nem.
– A nagyi? A papi? A zöldséges Erzsi? A fagyis Cili? Munyika dadus?
– Nem!
– Akkor kicsoda?
Emike rám nézett. Látszott, hogy hirtelen nem jut eszébe egy szó. De aztán felcsillant a szeme.
– A palitizélők!
– Úgy érted, a politizálók?
– Igen. Így is lehet mondani. Csak így nincs értelme.
– Tévedsz, Emike! – mondtam határozottan. – A politizálók azért politizálnak, hogy béke legyen. Utaznak, tárgyalnak, levelet írnak, mert ők sem akarnak háborút.
Emike nézett. Láttam, kezdi elhinni, amit én nem.
Aztán összevonta a szemöldökét. Ettől féltem. Folyton gondolkodik. Csak ezt az egyet hagyná abba egy kis időre, hogy nyugalmunk legyen!
– De ha a palitizélők se akarnak háborút, akkor miért van olyan sok most is? Látom a tévében. Lőnek meg robbannak.
Vettem egy mély levegőt, és szigorúan a kislányomra néztem.
– Vacsoráztál már, Emike?

Kislányom felkapta a fejét, aztán bólogatni kezdett. Pontosan tudta, hogy lefagyott a vinyóm, azaz nincs válasz. A gyerekek úgy ismerik a szüleiket, mint a tenyerüket.
– Oké, apuci, értem. Menjünk vacsorázni! – És kiment.
Én meg bent maradtam a szobájában, és peregtek a könnyeim.
Mikor a feleségem bejött, hogy vacsorázni hívjon, hökkenten megállt.
– Mi van, fiam? Mi történt?
– Háború lesz – motyogtam.
– Megőrültél? Honnan veszed?
– Emike mondta!
Feleségem összecsapta a kezét.
– Észnél vagy, ember? Na, gyerünk vacsorázni! Nem fogtok megőrjíteni. Egy családban két bolond elég. Háború pedig nem lesz! Senki sem akar háborút!
Hát ez az! Emike is ezt nem érti. Ha senki sem akar háborút, akkor mégis miért van?