2018. augusztus 14.

Tóth Krisztina: Párducpompa


Posta, trolibusz, orvosi ügyelet, plázasétány, iskola, végállomás, tömött vasúti kocsi, kutyafuttató. Tóth Krisztina ötven története a mi mindennapi életünkben játszódik. Mintha mi állnánk saját magunk előtt a sorban. Gogol szelleméhez hűen: ha nevetünk, magunkon nevetünk. Márpedig abszurd humorból és empatikus iróniából itt nincs hiány.
A Párducpompa elbeszélései groteszken realista pillanatfelvételek, lírai lassítások, precíz megfigyelések arról, miképpen élünk és félünk a mai Magyarországon. Pontos történetek az útvesztésről út közben. A bevándorlásról és a kivándorlásról, a szegénységről és a betegségről.
A Blaha Lujza térre az aluljáróból huszonöt lépcsőfok vezet a felszínre, derül ki az egyik írásból. Haza a mélyben. Ilyenek ezek a megható és megrázó novellák is: grádicsonként érzékeljük a különbséget a lent és a fent között, a hatalmi agresszió és az emberi szolidaritás között.
A Párducpompa olyan, mintha egy teljes kört mennénk valamelyik trolival: ugyanott vagyunk, mint ahol felszálltunk, mégis máshogy és máshová érkezünk meg.

Benjamin Percy: Vörös hold


Olyan világban élünk, ahol még ember-farkasok élik mindennapjaikat. Rejtőzködnek. Titkolják, hogy néha a farkas győzedelmeskedik bennük. Lelkükben cipelik a terhet, emberfeletti erővel küzdenek azért, hogy ne változzanak át. Mi, az egészségesek, megvetjük őket, legszívesebben rezervátumban tartanánk, gyógyszerekkel nyugtatnánk mindnyájukat, hogy félálomban lézengjenek a kijelölt helyen. Pedig ők is emberek, vágyakkal, jogokkal, érzésekkel, és normálisan akarnak élni. És nem mind veszélyesek. Az egészségesek közösségében is élnek gátlástalan bűnösök és kegyetlen gyilkosok. És bárkiből lehet farkas…
Amikor eljön a vörös hold éjszakája, minden megváltozik, és egy felismerhetetlen világ születik. A törvény ereje már nem elég, hogy megfékezze az elszabaduló gonoszt, és megkezdődik az emberiségért vívott harc…
Benjamin Percy, az Egyesült Államok-beli Oregonban élő fiatal író tehetségét számos irodalmi díj bizonyítja. A Vörös hold című regénye városi fantasy, természetfölötti thriller, szerelmi történet és társadalmi példázat. Tükröt tart elénk.

Mikszáth Kálmán: A fekete város


A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca. Mikszáth meglátta a hajdani polgárság vonzó, tisztes puritanizmusát, meleg színeit, s a Görgey alispánhoz hasonló okos férfiak acélos jellemét is. De kimutatta: ezek az egyes jó tulajdonságok mit sem mentettek ott, ahol a lélek egészét már eltorzította a később végzetessé növő bűn: a vagyonimádat, az oligarcha-dölyf, a szűklátókörűség.
Görgey alispán lányának, Otrokóczy Rozáliának, s a fiatal lőcsey polgárnak, Fabricius Antalnak könyörtelenül széttépett romantikus szerelmében Rómeó és Júlia örök motívuma vádolt. Mindez együtt fejezte ki a regény mondanivalóját: az urak és polgárok nem tudnak helytállni az életért, az emberért, nem állhatnak helyt a nemzetért.

Lipcsey Emőke: A vadnyúl bukfencet vet


Lipcsey Emőke magyar író, költő, műfordító – Svédországban él. Az északi ország jelenének és közelmúltjának epizódjai villannak föl harmadik regényének fordulatos, több szálon futó cselekményében.
Európa egyre érezhetőbb morális-kulturális válságát átélve, a hazai olvasónak különösképp érdekes lehet, hogy Svédország hetvenéves szociáldemokrata rezsimjének dogmatikája milyen sok ponton egybevág a kelet-európai szocializmuséval, a svéd jóléti állam, a „Svéd Csoda” eszménye a mi fridzsider-szocializmusunkéval. „Gondolkodj velünk azonosan, és élj jól!” – Az eszme nálunk már huszonöt éve kudarcot vallott, Északon pedig most kezd.
Lipcsey Emőke írói erénye, hogy a saját bőrén tapasztalt svéd ellentmondásokat eleven karaktereken keresztül, eltérő szocializációjú és habitusú szereplők sorsán át érezteti, árnyalt lélekrajz, hiteles társadalom-, kor- és kórképpel. Távolságtartással, fegyelemmel-figyelemmel, minden szépítéstől mentesen. A sorsok tragédiába futnak, alkoholizmusba, öngyilkosságba, prostitúcióba, perverziókba, jobb esetben is esztelen feminizmusba vagy szerelmi ábránd kergetésébe, eszképizmusba. Történeteit Lipcsey Emőke nyitva hagyja, a válsághelyzeteket pedig megoldatlanul – megoldásra várva.
Miként egy becsületes író nem is tehetne másképp.

Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés


Vajon a család jelentheti-e nekünk az otthont az időben, vagy minden alkalommal újra meg kell küzdenünk ezért az otthonosságért?
Grecsó Krisztián történetei legszemélyesebb emlékeinket idézhetik fel: a nagymamákkal töltött nyarakat, a szabálytalan karácsonyestéket, az önálló élet első bizonytalan lépéseit, a hosszú vágyakozásokat és a rövid találkozásokat. A szerzővel ismerős terepen barangolhatunk, mégis minden más. A falu és város közötti kulturális váltások megélése, a helyekhez és helyzetekhez való visszatérés ambivalenciája most is ott van az írásokban, de mindent közelről látunk, így a történetek egyszerre komikusak és drámaiak.
A Harminc év napsütés olyan, mint egy varázslatos kalendárium, benne a generációk közötti kommunikáció lehetőségei és lehetetlenségei, a velünk élő múlt kiismerhetetlen történetei.

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló


Rák, ez a jó kezdőszó vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az ontológiai derűvel, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.

2018. augusztus 4.

Ayelet Waldman: A budapesti nyakék


Egy pávát formázó, élénklila és zöld tűzzománccal díszített, ékköves medál. Képzeljük hozzá a nőt is, aki egykor az ékszert viselhette, akinek lüktető nyakán, annak íves gödrében pihenve a medál lassan átmelegedett. Vajon a férjétől, az apjától vagy a szeretőjétől kapta ajándékba?
Jack Wiseman, az amerikai hadsereg hadnagya 1945-ben az Aranyvonat őrzésével volt megbízva, amely a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, devizatartalékait, és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálta Nyugatra menekíteni. Akkor, Salzburgban ismerkedett meg és esett szerelembe egy tüzes temperamentumú, gyönyörű magyar nővel, Jakab Ilonával, aki a vészkorszak jogfosztottjaként mindenét elvesztette, de a családjából egyedüliként túlélte a koncentrációs tábort.
És akkor lopta el a katona a vonat szállítmányából az ékszert...
Wiseman hatvan év múltán, már a halálra készülve sem feledheti ezt a hajdani, fájdalmas emlékű románcot, és mivel váltig furdalja a lelkiismeret a medál miatt, megkéri unokáját, Natalie-t, hogy próbálja megtalálni az értéktárgy jogos örökösét.
Az izgalmas nyomozás elvezeti Natalie-t Budapestre, Nagyváradra, Haifába; felbukkan egy "Komlós-festmény", sőt az 1910-es évek Budapestjén a nevezetes Weisz törpecsalád, Schwimmer Rózsa és a nőmozgalom is - végül pedig egy pszichiáter esettanulmányából megismerjük a nyakék "igaz történetét".

Allison Pataki: Sissi. A birodalom úrnője


Bécsben, a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe "tündérkirálynőjét" fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén - és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába.
Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés - Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát?

Allison Pataki: Sissi. Az ifjú császárné


1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész.
A tizenöt éves Erzsébet Sissi bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni.
Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek és kísértések leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni és tartani a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét.
Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, legszeretettebb tündérkirálynőjét.

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat


Egy eldugott kis faluban, amelyet még a cotswoldsi dombokért rajongó turisták sem ismernek, új lakó kezd buzgólkodni: az agilis, jótékonysági és egyházi munkában élen járó Gloria French. A hölgy elnyeri a helyi lelkész rokonszenvét, ám annál nagyobb utálatot vív ki magának a falubeliek között egy rossz szokásával – mindenfélét kölcsönkér, ám a tárgyak valahogy sosem kerülnek vissza jogos tulajdonosaikhoz. Gloria egy nap szörnyű halált hal, valaki ugyanis mérget csempész az italába. Hiába kívánta azonban mindenki pokolba az erőszakos nőszemélyt, egy-egy eltűnt teáskanna vagy késkészlet még nem látszik kézenfekvő indítéknak a gyilkosságra…
Agatha Raisin elapadó munkái közepette boldogan veti bele magát a közeli faluban történt rejtélyes gyilkosság felderítésébe, ám olyan zárt közösségbe csöppen, hogy senkit nem tud szóra bírni. Még azt a rejtélyes, bottal járó öregasszonyt sem, aki leginkább a mesebeli boszorkányokra emlékeztet, és megfagy a levegő körülötte, ha belép a helyi kocsmába. Amikor egy újabb hullát találnak, és nem kétséges, hogy a tettesnek maga Agatha Raisin volt a célpontja, komolyra fordul a nyomozás. Csakhogy Piddlebury népe még jobban bezárkózik, és valamiért makacsul kitartanak az elméletük mellett, miszerint egy messziről jött idegen követte el a rémtetteket.
Agathának segítségére siet James, az exférje, aki épp egy csúnya ballépését készül jóvátenni nyomozói közreműködésével. Ám úgy tűnik, vannak jóvátehetetlen dolgok is: Agatha az egyik legjobb detektívjét veszítheti el örökös kotnyeleskedésével.
A szókimondó, rámenős és rettenthetetlen Agatha Raisinnek végül egyszerre győz az esze és a szíve, és ahogy a rejtélyek, úgy a viták is megoldódnak.

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok


Abban semmi meglepő nincs, hogy Agatha Raisint, a merész magándetektívet ismét hatalmába keríti a romantikus lángolás, ám annál meghökkentőbb, hogy milyen hamar és kegyetlenül oltja ki e lángot a sors – vagy talán egy őrült gonosztevő?
George Marston, a szédítően jóképű kertész ígéretével ellentétben nem jelenik meg a bálon, amelyet Agatha épp az ő meghódítása céljából szervez. Amikor a nyomozó a férfi keresésére indul, borzalmas bűnténybe botlik, amelynek kegyetlensége felülmúlja minden eddigi esetét.
Agatha Raisin és kis csapata munkába lendül, de csakhamar kiderül, hogy az imádott George nem volt épp szentéletű ember: Carselyben tucatjával hódította a hölgyeket, de furcsamód nem a fiatal és szép nőstények között vadászott. Agatha a kérdezősködéssel magára is haragítja a lakosokat, olyannyira, hogy a gyanút is igyekeznek ráterelni: miért ne követhette volna el féltékenységében ő maga a szörnyű tettet?
A falubéli nők sorából igencsak kilóg a hétvégenként Carselyben pihenő gyönyörűséges szappanoperasztár, aki még Agatha beosztottja, az ifjú Simon eszét is elveszi. Simon rajongása kis híján végzetes következményekkel jár, ám végül épp a végzetet előzi meg a fiatal nyomozó hevessége.

Lindsay Jayne Ashford: Rejtély az Orient expresszen


Meddig lehet őrizni a titkokat?
Bízva abban, hogy végre pontot tehet tönkrement házassága végére, Agatha Christie álnéven jegyet vált az Orient expresszre, hogy eljusson Bagdadba. Ám nem ő az egyetlen utas, aki titkot őriz, és a rejtélyek kibogozása híres detektívjéhez, Hercule Poirot-hoz illő feladat lenne.
Az írónő idővel Katharine Keelinggel osztozik a fülkéjén, akinek az első házassága tragikus véget ért, és a vonat egy olyan új kapcsolat felé viszi, melyet a kényszer szült. És ott van a nemrég házasodott, mégis másik férfi gyermekét váró Nancy Nelson is, aki mindent megtesz, hogy titkolja a terhességét, viszont közben a teljes kétségbeesés szélére sodródik.
Mindhárman elhallgatják a többiek elől a múltjukat, ám mialatt a vonat kelet felé zakatol, lassan barátokká és egymás segítőjévé válnak.
De vajon mit tesz a jó kapcsolatukkal, ha a féltve őrzött tikok kiderülnek?
Az izgalmasan megírt, fordulatokkal teli, emlékezetes regény több szereplője és történése valóságos, amit a szerző fantáziája tovább színezett. Sokatt megtudhatunk belőle Agatha Christie életének legnehezebb időszakáról, egy távoli kultúráról és a női lélekről.
A krimi királynőjének élete maga is egy rejtély volt.
A végén sok mindenre fény derül.

Mörk Leonóra: A porcelánlány


Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód - ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe?
Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha?
Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat?

Jókai Anna: Átvilágítás


Jókai Anna, a Nemzet Művésze, Kossuth-nagydíjjal kitűntetett író, életműsorozatának új kötete önéletírás, amelynek nem véletlenül Átvilágítás a címe. Kettős jelentésrétege van ennek a szónak: egyrészt valamilyen tárgynak, testnek valamely fénysugárral történő átvilágítását jelenti, amely segítségével belső tartalma megismerhetővé válik. Másrészt - különösen az utóbbi időkben vált idehaza gyakran használt kifejezéssé - valakinek a jobb megismerésére, esetleg politikai beágyazódottsága feltárására végzett "átvilágítás", amelyben ugyan valóságos fénysugárnak nincs szerepe, de a folyamat végeredménye itt is az átvilágított személy belső, egyébként rejtett történetének, kapcsolatrendszerének feltérképezése.