2022 közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel
Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A
Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára
teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős.
Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői,
egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre
intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai
fejleményeket.
Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front
vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a
Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és
a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk
szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.
A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán
Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a
világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a
többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel,
hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A
verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.
A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval,
erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De
még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő
vitairata.
A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti
vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg
Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és
ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a
fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás
kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi?
A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású
párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői
helyeit.
1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész
Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később
titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga,
a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a
rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű
mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró…
