Ugron Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és
mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy
sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az
Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi,
érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám
egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép
üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére –
és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is.
Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik
nem mindennapi hétköznapjaiból.
Ugron Zsolna erdélyi úrilány: összegyűjtötte főnemesi
retyerutyája legjobb családi anekdotáit, ezeket szellemesen és szórakoztatóan fűzte
fel egy talán nem véletlenül életszagú, romantikus történetre, és mert az
anekdotákban mindig esznek, megtoldotta a kötetet a nagymamája szakácskönyvéből
vett százéves receptekkel. Ezekből aztán kiderül, hogy az őzgerincet fel lehet
adni ribizlizselével, de hecsedlilekvárral töltött, borban párolt almával is. S
hogy a ma méltatlanul mellőzött pástétomok igen jól megállják a helyüket
uzsonnára, legyenek akár borjúból vagy nyúlból. Hogyan lesznek az erdélyi
történelmi családok ünnepnapjainak ételei egy ízig-vérig huszonegyedik századi
fiatalasszony hétköznapjainak szerves alkotóelemei – ehhez már el kell olvasni
a könyvet. A legtöbbünk számára súlyos és könyvszagú erdélyi történelem
természetes, kézzelfogható, életszerű képekben és történetekben kerül elénk,
elveszti iskolai tananyag jellegét, és hirtelen rádöbbenünk: ha nem is élünk
mindannyian kastélyokban, ha nem is mozgunk ennyire otthonosan történelmi
helyszíneken, a saját felmenőink történetén keresztül mi is ilyen magától értetődő
módon kapcsolódunk a múlthoz, a magyar történelem zivataros századaihoz…
Lévai Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése