Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert

„Ralph Moss fan­tasz­ti­ku­san sok­szí­nű élet­raj­zot írt Szent-Györ­gyi Al­bert­ről. A könyv Szent-Györ­gyi élet­pá­lyá­já­nak három as­pek­tu­sát me­sé­li el: éle­té­nek tör­té­nel­mi hát­te­rét, mely­ben a hu­sza­dik szá­zad leg­drá­ma­ibb ese­mé­nyei közül is sze­re­pel né­hány; a tudós fa­us­ti küz­del­mét, hogy meg­fejt­se az élet tit­kát; va­la­mint Szent-Györ­gyi konf­lik­tu­sa­it a tu­do­má­nyos élet irá­nyí­tó­i­val. A könyv több kö­te­le­ző tisz­te­let­adás­nál; olyan do­ku­men­tum, amely a kö­zel­múlt tör­té­nel­mé­nek leg­jel­lem­zőbb vo­ná­sa­it is meg­raj­zol­ja.”
(Ilya Pri­go­gi­ne, Ké­mi­ai No­bel-dí­jas, 1977)

„Ezt az élet­raj­zot az ember úgy ol­vas­sa, mint egy re­gényt, mert Szent-Györ­gyi élete va­ló­ban olyan volt, mint egy re­gény. Akár­mer­re járt le­gen­dák szü­let­tek róla, és sem­mit sem él­ve­zett annyi­ra, mint saját ma­gá­ról szóló le­gen­dá­kat me­sél­ni. Éle­té­ben két dol­got azon­ban vég­te­le­nül ko­mo­lyan vett és csi­nált: a tu­do­mányt és a po­li­ti­kát. […]
Egy­kor el­néz­tem, ahogy épp nap­nyug­ta előtt ment az úton, hogy va­cso­rá­ra halat fog­jon, majd ki­csit ké­sőbb, ahogy vissza­fe­lé bal­la­gott annyi csí­kos hal­lal, amennyi­re szük­ség volt este. ’Sze­re­tek nagy ho­rog­gal hor­gász­ni,’ mond­ta, és egy­aránt gon­dolt a hor­gá­szat­ra és a tu­do­mány­ra is. Ez a könyv egy olyan em­ber­ről szól, aki min­dig nagy ho­rog­gal hor­gá­szott, és né­hány nagy halat va­ló­ban ki­fo­gott."
(Ge­or­ge Wald, Or­vo­si No­bel-dí­jas, 1967)

Ralph W. Moss szak­te­rü­le­te a rák­ku­ta­tás va­la­mint az al­ter­na­tív me­di­ci­na. Tagja az Egye­sült Ál­la­mok Nem­ze­ti Egész­ség­ügyi In­té­ze­te­in belül mű­kö­dő Al­ter­na­tív Me­di­ci­na Prog­ram ta­nács­adó tes­tü­le­té­nek.

Kölcsönözd itt!

Wisinger István: A Nobel-díjas kém. Dokumentumregény Szent-Györgyi Albert életéről

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.

De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Kölcsönözd itt!

Kocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai

Az emberiség történelmében sok nagy filozófus, számtalan híres természettudós és megannyi nagy feltaláló munkálkodott a társadalom, a tudomány és a technika fejlődésén. Kevesen voltak azonban olyanok, akik mindhárom területen kimagaslót alkottak. Közülük is az egyik legnagyobb hatású személyiség kétség kívül Nikola Tesla volt.

A könyvben végigkísérhetjük rendkívüli életét a születésétől kezdve egészen a haláláig, és közben megismerhetjük azokat a titkokat, amelyeket határtalan tudásvágya és rendkívüli képességei révén ismert meg a körülöttünk lévő világról. A könyv ezért nemcsak a műszaki érdeklődésű szakemberek számára lehet érdekes olvasmány, hanem azoknak is, akik szellemi fejlődésükhöz keresnek hasznos ismereteket.

Kölcsönözd itt!